admin

Olvasnivaló – ajánlások

Tisztelt Kollégák, Kedves Fischer Ernő tanítványok!

Két – jelentős – kötetet szeretnénk nb. Figyelükbe ajánlani, mindkettőt Sipos Endre, ny. szaktanácsadó, művésztanár tollából:

KR2026., I-II-III. kategória, versenykiírás, nevezési feladat, kapcsolódó tartalmak

Tisztelt Kollégák, Kedves Érdeklődők!

I. Az idei Komplex Rajzverseny kiírása elérhető itt.

II. Kapcsolódó tartalmak (hátterek)
„Új Képkorszak – Összetett mondatok”

  • Definíció
    „Két vagy több mondategység összekapcsolásával keletkezik az összetett (többszörösen összetett) mondat. Az ilyen: ponttal, kérdőjellel, felkiáltójellel lezárt szerkezetet mondategésznek nevezzük. A mondategységek közötti viszony alapján beszélünk alá- és mellérendelő összetett mondatokról.A mondategység (…) meghatározásából következően külön tagmondatnak tekintjük a megszólításokból, indulatszókból álló tagolatlan mondatot is. Ezek nem épülnek be szervesen (…) a tagmondatok (…) közé, hanem egyrészt a kommunikációs kapcsolat felvételére, másrészt a modalitás kifejezésére szolgálnak. (…)”[1]
  • Képek, mint tagmondatok (1.)
    Egy-egy feldolgozásra felajánlott műtárgy önálló (azaz sajátos tartalommal és narratívával megalkotott) tagmondatként értelmezendő. Minden műtárgynak megvan a maga tartalmi leírója, ha úgy tetszik, rövid scriptje – ami (hermeneutikai értelemben) a kép üzenetének megfejtését segíti. Egy képről beszélni, vagy mondanivalójának felfedezését, visszakódolását elvégezni – esetleg önálló véleményformálást megalkotni – nem teljesen ugyanazt az alkotói- vagy olvasói/alkotói habitust feltételezi.
  • Képek, mint tagmondatok (2.) – Szellemiség és/vagy kitekintés:
    Szinte matuzsálemi kort megérve, százkét éves korában hunyt el Hans-Georg Gadamer, a német filozófia doyenje, a XX. század második felének egyik legjelentősebb gondolkodója. Gadamer a hermeneutika, a megértés és értelmezés ősi tudományának megújítója volt, munkássága alapvetően[2] megváltoztatta a művészetekhez és a műalkotásokhoz való viszonyunkat. A hermeneutika a műalkotások megértésének és értelmezésének elméletét és gyakorlatát jelenti. A modern hermeneutika újszerűsége és jelentősége abban rejlik, hogy az alkotási folyamat három komponense: az alkotó, a mű és abefogadóközül ez utóbbira helyezi a hangsúlyt, tehát nem a mű szerzőjét és nem is magát a műalkotást, hanem a mű olvasóját, nézőjét vagy hallgatóját állítja vizsgálódásának középpontjába. Ez korántsem magától értetődő dolog, hiszen egészen a XIX. század végéig úgy tartották, hogy a művet kizárólag az alkotó hozza létre, jelentését és mondanivalóját is ő határozza meg, a művel kapcsolatban tehát az eredeti szerzői szándék a döntő tényező. A gadameri hermeneutika és az erre épülő recepcióesztétika a XX. század második felében tovább megy: a befogadót is bevonja a műalkotásba. Gadamer azt mondja, hogy a műnem késztermék, inkább valami lezáratlan és befejezetlen dolog. A mű nem létezhet a befogadó nélkül, aki maga alkotja meg a mű jelentését. Tehát olvasóként, nézőként vagy hallgatóként a befogadó is ott van a műben, ő is része a műalkotásnak.
    A mű megértése, értelmezése és elemzése során tehát beszélgetés, párbeszéd folyik az alkotó, a mű és a befogadó között. Gadamer ezt úgy fogalmazza meg, hogy a mű jelentése, mondanivalója „nem az, amit a szerző, az alkotó eredetileg mondott, hanem az, amit akkor mondott volna, ha én lettem volna a beszélgetőpartnere”. A közhiedelemmel ellentétben a műalkotás tehát nem válaszokat ad, hanem kérdéseket vet föl. Mindezekből az következik, hogy a műalkotásoknak nemcsak egyfajta értelmezése létezik, hanem minden mű többféleképpen is értelmezhető, azaz a műértelmezés során nincs királyi út, a műveknek nincs örök, nagykönyvben rögzített értelmezése: egy műalkotás minden korban és minden ember számára mást és mást jelent.
  • Nevezési (parafrázis) feladat (mindhárom kategória, azonos kondíciók)
    Adott két (művészettörténeti stílusirányzatban akár/is eltérő) műtárgy. Mindkettő egy-egy tagmondatként értelmezendő. A feladat az, hogy ezen a tagmondatok alapján, értelmezésükkel és felhasználásukkal hozzanak létre egy olyan új képi jelentés-tartalmat, mely a kiírás szellemiségével összhangban áll. Értelemszerűen nem a két műtárgy összemontírozását várjuk, hanem egy olyanfajta önálló vélemény/meglátás vizuális megjelenítését, mely mindkét kép tartalmi valóságát/narratíváját/textusát tovább-gondolva egy újszerű alkotói minőséget hoz létre.

A forrás-képek a LUMU honlapján elérhetők. Minden (nevezési) munka – a kiállíthatóság érdekében – azonos méret-kondíciókkal adandó be: 35×50 cm, a technikai megkötések alább.

  • Kondíciók (nevezési munkák, parafrázis)
    Méret: 35×50 cm; anyag, technika: papír, vegyes technika[3]

III. Nevezési (pályázati) parafrázisok forráskép-párjai: „Új Képkorszak – Összetett mondatok”

I. kategória
1. korcsoport:   1 és 2 képek
2. korcsoport:   3 és 4 képek
3. korcsoport:   5 és 6 képek
4. korcsoport:   7 és 8 képek

II. kategória
5. korcsoport:   1 és 3 képek
6. korcsoport:   5 és 7 képek

III. kategória
1. korcsoport:   1 és 8 képek
2. korcsoport:   2 és 7 képek
3. korcsoport:   3 és 6 képek
4. korcsoport:   4 és 5 képek


[1] A magyar nyelv könyve, hatodik kiadás; főszerkesztő: A. Jászó Anna, Trezor Kiadó, Budapest, 2001.; 319. oldal

[2] ld: alkotó-befogadó attitűd fogalmának megjelenése az első NAT-okban

[3] A nevezési parafrázis elkészítésénél mindenképp színes technika; tehát akvarell, tempera, olajpasztell, porpasztell, színes ceruza, filctoll, színes tinta, az alkotói szándéknak megfelelően. A kollázs, digitális kollázs (print, stb.) megoldás minden formája kizárt.

„Új Képkorszak – Összetett mondatok” – a VIMM55 programja

Tisztelt Kollégánk, Kedves Érdeklődők!
Immár hagyományos módon, a Ludwig Múzeum, a Budapesti POK és a Budapesti Fazekas Gyak. Ált. Isk. és Gimn. közös szervezésében valósul meg verseny-előkészítő mini-konferenciánk. A novemberi foglalkozás témája a 2025/26 tanévben megrendezendő 42. Komplex Rajzverseny. Az előadók a foglalkozás során bemutatják a Verseny feladatait és segítséget nyújtanak értelmezésükhöz, feldolgozásukhoz.

Időpont: 2025. november 15. szombat, 9:00-12
Helyszín: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8. (III. emeleti nagyterem)

Program:
(A programelemek sorrendisége változhat!)

I.             Protokoll

09:00 – 09:05     Köszöntő:           dr. Erős-Honti Zsolt, a Fazekas igazgatója
09:05 – 09:06     Emlékezés          Kárpáti Andrea

II.            INFO

09:07 – 09:15     Visszapillantó:   a KR témakiírásai, eredményeink, lehetőségeink
(Garamvölgyi Béla)
09:15 – 09:25     A „Big Bang” kiállítás (LUMU) rövid bemutatása
(Hemrik László)
09:25 – 09:35     A KR2026 feladatainak szellemisége (hátterek), értelmezési keretei és lehetőségei
(Garamvölgyi Béla)

III.          Műtárgyelemzések- és bemutatások

09:35 – 09:45     PENCK, A. R.: Metafizikus áthatolás egy zebrán 1975
(Bognár Petra)
09: 45 – 09:55    GNOLI, Domenico: Nadrágzseb 1969
(Dezső Ilu)
09:55 – 10:10     PINTÉR Gábor: Mozdulatlan tárgyak 2020
(Mészáros Zsuzska)
10:10 – 10:20     PFEIFER, Uwe: Várakozók (Metróállomás) I – II. 1977
(Garamvölgyi Béla)
10:20 – 10:30     DAZE: Álomváros 1983
(Garamvölgyi Béla)
10:30 – 10:40     GULYÁS Gyula: A nagy M. M. 1992
(Póczos Valéria, PhD)
10:40 – 10:50     SZOKEROV, Teofan: Valamit akarok neked mondani (1983)
(Hemrik László)
10:50 – 11:00     PETROV, Alekszndr Nyikolajevics: Repülőtér 1983
(Hemrik László)

IV.          Kérdések, válaszok

11:00 – 12:00

V.           Képek forrása, egyéb infók

Felkészülést segítő, inspiratív képek: keptar.rajz.fazekas.hu; valamint a behivatkozott források (LUMU)
(a LUMU: „BIG BANG” c. kiállításának anyagából válogatva)

1.            PENCK, A. R.: Metafizikus áthatolás egy zebrán 1975
2.            GNOLI, Domenico: Nadrágzseb 1969
3.            PINTÉR Gábor: Mozdulatlan tárgyak 2020
4.            PFEIFER, Uwe: Várakozók (Metróállomás) I – II. 1977
5.            DAZE: Álomváros 1983
6.            GULYÁS Gyula: A nagy M. M. 1992
7.            SZOKEROV, Teofan: Valamit akarok neked mondani (1983)
8.            PETROV, Alekszndr Nyikolajevics: Repülőtér 1983

KR2026 (Komplex Rajzverseny), versenykiírás-tervezet

Tisztelt Kollégák, Kedves Érdeklődők!

Az idei Verseny kiírás-tervezetét itt tesszük közzé. A koncepció – röviden – ez lesz:
Új Képkorszak: Képi nyelv – „Összetett mondatok

I., II., és III. kategória, nevezési (pályázati) feladat:

Parafrázis készítése.

„A parafrázis– (gör. lat.) ’hozzámondás, kifejtés, körülírás’. Több értelemben/jelentésben használatos. Egy mű saját szavakkal való elmondása, átírása az értelmezés, a népszerűsítés szándékával, vagy valamilyen művészi hatás elérése céljából tartalmilag hűen, de gyakran a műfaj és a terjedelem megváltoztatásával, mint például az eposzok elbeszélésekké való prózai átírásakor. A szinonimával szemben nem a szó, hanem a mondat szintjén érvényesülő helyettesítés.

A képzőművészetben azokat a képeket tekintjük parafrázisnak, amelyek kiindulópontja egy másik mű, s amelyekben az alkotó újraértelmezi más művész alkotását olyan módon, hogy a / az kiindulási (eredeti) kép/műalkotás felismerhető marad az újonnan létrejövő alkotásban; ezek újító, személyes formában reflektálnak (reagálnak, felelnek, válaszolnak) az eredeti műalkotásra, a korszak jellegzetes stílusjegyeire. A versenyzők feladata az, hogy értelmezzék- és alkossák újra a feldolgozásra ajánlott művek egyikét.”

PS.: 2025.09.04-i állapot. Frissítések, dátum-módosítások a véglegesített változatban olvashatók.

KR2025 – nevezési munkák visszaadása

Az „ÚJ KÉPKORSZAK – A Komplex Rajzverseny 2025 legjobb alkotásai”
c. kiállítás 2025.05.09. – 2025.06.07. között látogatható.
Ebből következően a Versenykiírásban szereplő, benevezési munkák visszaadásának
tervezett időpontja (2025. június 7. 9:00 – 12:00-ig.), mindhárom kategóriában 2025. június 14. (szombat) 9-12-re módosul.

MEGNYITÓ – „ÚJ KÉPKORSZAK” – a Komplex Rajzverseny 2025 legjobb alkotásai

Új képkorszak

Hemrik László megnyitója

Tudom, nem leszünk egálba, Ti több mint 150 képpel vagytok jelen, én meg csak egyet hoztam, az is ráadásul szavakból áll. Remélem, sikerül elképzelni a szavak mögötti képet, és remélem, valamennyire ismerős lesz.

A kép közepes méretű, de mégis elég nagy felületű ahhoz, hogy egy egész világ elférjen rajta. Ha a képet távolról nézed, akkor egy sűrű dzsungel bontakozik ki előtted. A hatalmas levelű filodendronok, a kígyóként tekergő liánok, a széles törzsű eukaliptuszok alatt egy tigris vadászik éppen, fölötte majmok sikoltoznak. Ha a képhez kicsit közelebb lépsz, akkor megnyílik az áthatolhatatlannak látszó növényzet, és egyre több részlet mutatja meg magát a kép mélyén húzódó világból. Tengermorajlást hallunk, és már látjuk is a hosszan elnyúló homokos strandot, ahol jelmezekbe öltözött fiúk birkóznak egymással, s majd csak később beszélik meg, hogy az a vidám, lányokból álló társaság nem messze tőlük, figyelemre sem méltatta őket. Az egyik lány egy különös, 12 lencsés kamerával készít fényképeket… A tengerpart mögött elterülő város határozott sziluettjét a küklopszfejre emlékeztető, a délután felé ballagó napnak köszönheti. A város XIX. században épült, négy-öt emeletes házai közt egy folyó szalad keresztül. Az épületek egy tágas parkot is körülölelnek, a fák ágain ülő madarak meg-megrebbentik a szárnyaikat. Egy fiatal nő csodálattal nézi őket, míg nem messze tőle néhány szürke paripa legelészik a dús pázsitból. A park melletti utcán egy nagykabátos férfi egy kisfiút kér számon valamiért. A mögöttük húzódó falon egy hatalmas, színes koponyát ábrázoló graffiti látszik. Zsúfolt villamos halad keresztül a város széles sugárútján, és szalad egészen az estébe, sőt egészen a múltba. Az operánál bogárhátú taxik elegáns, régimódi hölgyekre és urakra várakoznak, míg ezzel egy időben a szomszédos szűk mellékutcában egy harsány, mulatozó tömeg bosszantja a környék pihenni vágyó lakóit. S végül egy több száz éves, vastag falú épülethez érkezel. Kinyitod a nehéz faajtót. Öt lépcső visz le a szuterénbe, ahol a félhomályban férfiakat ülnek körül egy asztalt, és elmélyülten pénzt számolnak. Két titokzatos vendég szakítja meg tevékenységüket, és határozottan az egyik asztalnál ülő szakállas férfire mutatnak.

Én pedig ezekre a képekre mutatok itt mellettünk, köröttünk. És ez a 150 kép az általam tesz-vesz város módjára megidézett világról sokkal árnyaltabb betekintést nyújt. Ezt a világot, illetve ezt a szellemesen ragyogó kiállítást egyszerre köszönhetjük nektek és annak a huszonhat műalkotásnak, amelyeket, legalább is egy részüket, az imént megidéztem. Huszonhat klasszikus, modern és kortárs műalkotás: Caravaggiotól Luca Sára Rózsáig. Mert idén rendhagyó módon a Komplex Rajzversenyen minden korosztályának az elsősöktől a tizenkettedikesig az alkotó munka centrumába a parafrázis került.  

De mielőtt a parafrázisról beszélnék, néhány szót mondanék általánosságban a gyerekrajzok természetéről és fontosságáról.

Sokszor látjuk úgy, mi felnőttek, hogy a gyerekrajzok valamiféle kegyelmi állapotban születnének. Nevezhetjük ezt tiszta művészi érzületnek, amelyben, amely által minden megtörténhet, ahol semmi sem korlátozza a formák szabad áramlását. Hogy miért is van ez? A legkisebbek most dugják be a fülüket, titkokat árulok el: a gyerekeknél – úgy 8-9 éves korig – a világról szerzett képzetek, és az azokból formálódó tudás, az elvont ismeretek és azok még képlékeny rendszere, amikor találkozik a képi ábrázolás természetes hiányosságaival, de a megmutatni akarás szándékával, akkor bizony csodás világok születhetnek. Mintha a gyerekrajz nem venne tudomást a mások által előírt szabályról. Ez persze nincs így, vagy nem teljesen így van, mert sokszor éppen az eredményez revelációt, hogy a gyerekember nagyon is követni kívánja a felnőttek által létrehozott képek formáit és minőségeit, de szerencsére sehogy sem sikerül neki. Ahogy növekszik az éveitek száma, úgy kerültök egyre közelebb a művészet nagy kitaposott folyamatai közelébe. Gyönyörű út ez, de fontos, mindig legyen bátorságotok megtartani valamit az előbb említtet gyermeki szabadságból. Az írja Ottlik Géza, akit tavaly is idecitáltam: „Maradjon a lelkünkben egy szöglet fiatalon és tisztán.” És a nagy művészek időnként képesek újra eljutni műveikben a gyerekrajzok áradásához. Nem véletlen, hogy sokan közülük fontosnak tartották, hogy gyerekrajzokkal foglalkozzanak, és merítsenek belőlük. Így tett a spanyol Picasso vagy a magyar Anna Margit.

De a verseny központi kategóriájához, a parafrázishoz érve elmondhatjuk, hogy mindennek az ellentéte is legalább ennyire fontos, történetesen az, hogy már egészen fiatalon érdemes bele-belemerülni a művészi alkotásokba, egy kicsit elveszni bennük. Meg lehet tanulni az egyes alkotások címét, alkotók nevét, életútját, de fontosabb, hogy beszélgessünk a képeken látható alakokkal, vagy rácsodálkozzunk a megjelenített tájakra. És erre kiválóan alkalmas a parafrázis-készítés, mert ahhoz, hogy az létrejöjjön érvényes ismeretet kell szerezni a műről, annak témájáról, formakészletéről, komponálási módjáról, az alkalmazott technikáról stb., ha ez meg van, ha meg van a nagy találkozás, akkor jössz te, hogy saját képedre formáld a választott alkotást. A parafrázisban egyszerre van benne az alapmű és te magad is a képi világod által.

Bizonyos vagyok benne, hogy a forrásul szolgáló művek alkotói nagy örömmel néznék a néhol komoly, komor, de többnyire derűs, sőt humoros munkáitokat, mindegy, hogy klasszikus, vagy élő kortárs művészről is legyen szó. Szuper, hogy ennyi kortárs művész, magyar művész kapott „bemutatkozási lehetőséget”. Sajnos a megnyitó időkerete csak néhány parafrázis, mű, műpár említésére ad lehetőséget – amit nagy örömmel teszek meg. Ernst Ludwig Kirchner színes, látványos Basel városlátképe szinte észrevétlenül, a legtermészetesebb módon alakul át Gödry Flóra munkáján Budapest látképévé a Dunával, a Lánchíddal és a Parlamenttel. A XIX. századi nagy romantikus művész, Caspar David Fridrich, ha élne, valószínűleg ma szívesen fordulna a világűr sötét, titokzatos világa felé a jéghegyek megfestése után, ahogy az Orbán Hunor munkájából is következni látszik.

Szélsőséges hangulatokat kelt Nagy Sára Julianna Georg Scholz Hirdetőoszlopos önarckép-ére készített parafrázisa: a jelen világunkra vonatkozó, erős üzeneteket hordozó graffitik kerültek a képén ábrázolt falakra, de mindezzel együtt híres graffitiművészeket is megidézett, mint Bansky-t vagy az ír Karma-t. Szabó Eszter Ágnes falvédője, a Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val az egyik legnépszerűbb magyar kortárs képzőművészeti alkotás. Tökéletesen alkalmas arra, hogy az ötletét felhasználva egymástól távoli világokból érkező embereket rendeljünk egymás mellé. Ez történik a fiatal művésznő képén is: Monet és Munkácsy találkozik egymással. A kép az eltérő karakterű tájakkal a művészek munkáját meghatározó környezetre helyezi a hangsúlyt. S végül a 3. kategória alkotásai közül említek meg egyet. A 3. kategória a döntőjében, a parafrázisokat kollázstechnikával és bizonyos színharmóniák, színegyüttállások érvényesítésével kellett elkészíteniük – szóval volt kihívás itt is bőven. Az egyik forrásmű az orosz Zsilinszkijnek a Ludwig házaspárról készített kettősportréja volt. Bognár Angéla látványos parafrázisában ugyan látjuk a nagy műgyűjtő házaspárt szerényen a háttérbe húzódva, ám az alkotásában inkább a modern absztrakt képi világ s vele a művészet kerül kiemelésre. S milyen jól tette, hiszen ma is a művészet hozott össze bennünket.

MEGHÍVÓ – „ÚJ KÉPKORSZAK” – a Komplex Rajzverseny 2025 legjobb alkotásai

ÚJ KÉPKORSZAK – A KOMPLEX RAJZVERSENY 2025 LEGJOBB ALKOTÁSAI
Megnyitó:2025. május 8. csütörtök 16:00
Megnyitja:HEMRIK László művészettörténész, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógiai osztályának vezetője
Köszöntőt mond: SELMECZI Zoltán főosztályvezető. Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya
Megtekinthető: 2025.05.09. – 06.07.

A Komplex Rajzverseny küldetése – 1982-es alapítása óta – az, hogy felfedezze a vizuális területen tehetséges gyerekeket és segítse képességeik kibontakoztatását, létrehozott alkotásaik bemutatását. Az „Új képkorszak” hívószó egy értelmezési keret, melynek alapja, hogy a világot és az egyének identitását az őket körülvevő képek alakítani is képesek. Ebbe a nagyszabású vizuális kísérletbe kínál betekintést a válogatás.

A kiállításra kerülő művek jegyzéke megtekinthető itt:

web: https://deak17galeria.hu/kiallitasok/uj-kepkorszak/
fb megnyitó: https://fb.me/e/5opHS46Yt
fb események: https://fb.me/e/9O7DWjcze