Munkacsoportunkhoz nemrég érkezett kérdéseket teszünk közzé. Feltételezzük, hogy több Kollégában is megfogalmazódtak ilyenek, vagy hasonlók – csak nem írták meg nekünk. Válaszainkkal segíteni szeretnénk a Versenyre történő eredményes felkészülésben.

Tisztelt Szervezők!
Segítséget, tanácsot, útmutatást szeretnék kérni a budapesti rajzverseny 2. korcsoportos feladatával kapcsolatban.
Mitől csoportmunka az, hogy két külön maszkot készítenek? Attól, hogy egy lapra dolgoznak? Vagy ötletadásban? Vagy esetleg segíthetnek egymásnak a kivitelezésben? Vagy a közös anyagválasztásban? Vagy a maszkjaikon a saját személyiségvonásaikon a másiké is megjelenjen?

A verseny szellemiségéből, valamint a hivatalos versenykiírásból is kiolvasható, hogy e tanévben a szervezők a hangsúlyt az együttműködésre, a team-munkára helyezték. Hivatkozva a VIMM 22. prezentációira (ezek honlapunkon elérhetők), szeretnénk figyelmébe ajánlani Póczos Valéria Tervezői gondolkodásmód – az abduktív gondolkodás szerepe a közoktatásban c. előadásának ábráit, különös tekintettel Leonardo tanulmányrajzaira, melyek e vonatkozásban nyugodtan tekinthetők tervlapoknak is. A tulajdonképpeni feladat megoldása során jól hasznosítható a munkafüzet, mely lépésről-lépésre vezeti végig gyerekeinket a tervezés-együttműködés kulcsmozzanatain. Érdemes tanulmányozni, összevetni a kiadott értékelési szempontokat is, hiszen az „Együttműködő képesség, kommunikáció” súlyozottan értékelt.
Következésképp lényegi elem a közös gondolkodás, a párbeszéd, a közös megoldási lehetőségek számbavétele és a jó értelemben vett kompromisszumok keresése. Tehát – hogy konkrétan is válaszoljak kérdéseire – jómagam azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a tervezési folyamat során keletkezett ötleteket/vázlatokat egy tervlapra illesztik. Az, hogy segítenek egymásnak az ötletelés/kivitelezés/döntések meghozatala során – magától értetődik. Hangsúlyoznunk szükséges, hogy ez a típusú munkamegosztás feltételezi a csoport (közösség) érdekeinek előtérbe helyezésének, figyelembe vételének képességét – ha úgy tetszik: a szociális intelligencia meglétét.
Önismereti szempontból is érdekes kérdés a saját, jellemző személyiségvonások elfogadása, esetleg elutasítása – vagy a „más bőrébe bújás”, azaz más személyiségének ideiglenes át- és felvétele. Eredeti funkció tekintetében a maszkok alapvetően e (kultikus) célt szolgálták. Éppen ezért, e tekintetben nem korlátoztuk a megjelenítés módját és lehetőségeit, abból a megfontolásból kiindulva, hogy minden tartalmi szűkítés a minőségre és az originalitásra hat vissza.

Mit jelent az, hogy csak újrahasznosított anyagból dolgozhatunk? Mi papírmasé alapot képzeltünk. Ez tekinthető újrahasznosítottnak? A dekorálásnál azonban szerettünk volna használni egyéb alapanyagokat, pl. : színes csomagoló és egyéb papírt, különböző textíliákat, (csipke, tüll, stb.), színezett madártoll, gyöngyöt, csillogó anyagokat (üvegkontúrfesték, flitter), száraz tésztát, meg ami még eszünkbe jut. Ebből mi tekinthető újrahasznosítottnak?

Az újrahasznosítás fogalma sokféleképp értelmezhető; elég, ha az iparban használatos „recycling”, „upcycling” és „downcycling” megkülönböztetésekre utalunk. Jelen esetben az újrahasznosítás leginkább az újra felhasználás megközelítésben értendő, de az ismételt felhasználás során a nyersanyag alkotói/művészi értéktöbbletet kap. Nem feltétlenül célra vezető megoldás a beépíteni tervezett anyagok sokfélesége, a konglomerátum-szerű elrendezés helyett inkább a kevés, de jól megválasztott anyagok használata lenne kívánatos.
Lényeges az is (lásd: anyaghasználat), hogy a díszítés/dekoráció eredetileg nem esztétizáló, hanem egy közösségen belül működő, valódi kommunikációs funkciót töltött be. Ilyen pl. a benini maszkon látható gőtehal-motívum is, mely csak e kultúrában képvisel kettős tartalmat – azaz viselkedik szimbólumként/jelképként. Éppen ezért, érdemes ezeket a maszkokat olyan szempontból is tanulmányozni, hogy a recipiensen (hordozó anyagon) kívül hányféle anyagtípust használnak? Lényeges az is, hogy a felületen – kompozíciós szempontból – miképp rendeződnek, miféle elrendezési mintázatot mutatnak? A festés e szempontból nem számít külön anyagnak, hiszen a megjelenített motívumok (geometrikus, vagy organikus formák) a kultúrán belül használt szent jelek tárházából válogatottak; illetőleg nem rátétként/applikációként viselkednek.

Eleve az sem érthető számomra, hogy mi az, hogy festhető legyen? Mi mindenképp megfestettük volna, hiszen a színek választása is tükrözi a jellemvonást, de akkor csak a maszk felülete legyen meg, amit majd esetleg ott készítenek el végleg? (Egyelőre arra sem találtam utalást, hogy a helyszínre milyen eszközökkel kell készülni?)

A Versenyen részt vevők számára – az egyenlő esélyek és a Verseny tisztaságának érdekében – a Szervezők a feladat megoldásához szükséges anyagokat és eszközöket biztosítják, ezért hozni nem szükséges. A kérdés helyi feladatra vonatkozó részére nem kívánunk válaszolni, ezt ugyanis a döntő aktuális fordulóin fogjuk kihirdetni.

A 3 személyiségvonás egy gyermeknél jelentheti azt, hogy mit kedvel, szeret?

A feladat tulajdonképpen arról szól: mennyire fontos megérteni azt, hogy kik vagyunk, megtanulni kifejezni magunkat, valamint ezt megfelelően közölni (kommunikálni) másokkal.
A szakirodalom alapvetően két beállítottságot mutató személyiségjelleget különböztet meg: extrovertált és az introvertált típust. Ezeken belül persze léteznek további finomítások: kifelé forduló a szangvinikus és a kolerikus. Az ilyen személyiségjegyeket mutató ember megnyilvánulásait külső környezetéhez igazítja. Általában vidám, tetterős és gyorsan reagál mindenre. Emberi kapcsolatot szívesen keres és teremt. Az a célja, hogy megváltoztassa a világot. A befelé forduló a melankolikus és a flegmatikus vérmérsékletű. Az ilyen beállítottságú ember jellemzően megfontolt, töprengő, nem törekszik külső kapcsolatok létrehozására. Érzelmileg nehezen kötődik, hajlamos a szorongásra. Energiáit befelé hasznosítja, gondolkodásra, elmélkedésre. Célja az, hogy megértse a világot.
Ez a két általános beállítottsági típus „tisztán” ritkán fordul elő, az egyes egyének személyiségképe ennél jóval összetettebb. Az egyéni magatartásnormákból és reakciókból alakulnak ki a szokás jellegű viselkedésmódok, majd ezek együttesei képezik a személyiség-vonásokat- jegyeket.

A viselhetőség azt jelenti, hogy mindenképp gumizzuk fel, hogy felvehesse? Nem elég, ha maga elé tartja? (A kalapgumi újrahasznosított anyag?)

A hordhatóság megoldható más módon is, nem csak „kalapgumi” felhasználásával. Hadd jegyezzük meg azonban, hogy a „magam elé tartás” lehet opció – elég, ha itt a feladattal foglalkozó prezentáció 17. oldalán látható műtárgyakra utalok. (Az arc elé tartott maszk problematikájához kapcsolódóan ld: Zolnay Vilmos: A művészetek eredete, Magvető, Budapest, 1983)

Mit jelent a félalakos fotó a maszkról?

Például ez tekinthető annak: (kép forrása )